Siklós Plébániatemplom
Általános információk
A város barokk plébániatemplomának felújítása során fény derült a templom középkori eredetére és napvilágra kerültek a szentélyben található középkori freskó festés nyomai.A római katolikus plébániatemplom a siklósi várhegy délkeleti csücskében, az 1540-ben épült Perényi-bástya védelmében áll a hozzá délről csatlakozó egykori kolostorral együtt.
1950-ig a ferenceseké volt, akik a község töröktől történt visszafoglalását követően települtek az akkor romosnak mondott épületegyüttesbe, amelyet a hagyomány a bencések középkori Szentháromság-monostorával azonosított. (Ez ténylegesen a településen kívül feküdt egykor.)
A templomot e félreértés nyomán dedikálták a Szentháromságnak.
A kolostorépületet az 1970-es évek második felében kerámia-alkotómőhelyként átépítették, ekkor derült fény arra a tényre, hogy az épület együttes valójában az Ágostonos kanonokok kolostorával azonos. Az ágostonos kanonokoknak húsznál több kolostoruk volt a középkori Magyarországon, ezek egyike volt a siklósi kolostor a templommal, amelynek szentélye kvalitásos falképegyüttest tartalmaz.
Az eredetileg Szent Annának (Szűz Mária édesanyjának) szentelt templom 1333 körül már biztosan állhatott, mivel egy írásos forrás említi ebben az évben. Feltehetően Siklós akkori birtokosai a Kán nembeli Siklósiak voltak az alapítók.
A templom átépítése a 15 sz. elején, már a Garai család birtoklása idején történt, ekkor történt díszesebb kifestése is.
A címerábrázolások utalnak a freskók megrendelőinek személyére, ezek alapján megállapítható, hogy a freskók 1408 után készültek Garai II. Miklós nádor és felesége Cillei Anna megrendelésére.
Az ő címereiken kívül a Luxemburgi Zsigmond király által alapított Sárkány rend jelvényének ábrázolás is megtalálható a templom szentélyében.
A boltozat központjában az Élet Könyvét magasra tartó Krisztus volt látható, tőle nyugatra Mária, karján a gyermek Jézussal, míg a diadalív közelében Szent Anna harmadmagával. Szent Anna az Agostonosok tituláris szentje.
A szentélyzáródás három boltsüvegén a szakállas Dávid király, az ifjú Salamon király, kétoldalt Zakariás és Dániel, illetve Jeromos látható. A szomszédos boltsüvegeken János, Lukács, Márk, Máté alakjai kaptak helyet attribútumaikkal. A nyugati boltsüvegeken a négy egyházatya képe van, írástekercseik segítenek a meghatározásban: a bíboros Jeromos, a milánói Ambrus, Nagy Szent Gergely pápa, Szent Ágoston, Ágoston mellett egy kígyós Garai címer vonalai érzékelhetőek. A pasztoforium fölötti Krisztus-kép sárgával festett nimbuszánál aranyozás nyomai láthatók.
A középső keleti ablak Szent Katalin és Szent Borbála alakján, a fejek színes virágkoszorúján megmaradt a feketére oxidálódott ezüstözés. A déli fal keleti szakaszában impozáns cseréptetővel, fiálékkal, meredek oromzatokkal angyalokkal övezett Mária koronázása kép van. A falképek készíttetőire a címerek utalnak. Összesen három Garai címer, valamint egy Sárkányrendi címer található a képeken. A magyar mővészettörténetnek ez a kivételes szépségő gótikus falképciklusa 1410-1420 körül készülhetett. Itt találták a valószínőleg 1386-ból származó, vörös márványból készült síremléket, Garai Miklós nádorét, ami ma a pécsi Reneszánsz Kőtárban található.
A régészeti feltárás során szintén itt került elő egy páncélos figurát ábrázoló, felirat nélküli, vörös márvány sírkő, amelyről – stílusa és motívumai alapján – azt feltételezik, hogy Garai I. Miklós nádor síremlékével azonos. /A nádor Garai II. Miklós, Zsigmond király sógorának édesapja volt és nagyrészt neki köszönhető a Garai család felemelkedése. Életét áldozta Anjou Mária királynőért az ellenpárttal folytatott küzdelem során. A családnak ezt honorálta Zsigmond, aki Mária királynő férje volt./
Feltételezhető, hogy a Siklóst reprezentatív rezidenciájává átalakító Garai II. Miklós nádor a család címereivel gazdagon díszített, egységes program szerint kifestett templomszentélyben családi temetkezőhely létrehozásán fáradozhatott, amely végül nem valósult meg.
A templom török hódoltság korabeli történetéről kevés információ maradt fenn. Egyes kutatók véleménye szerint a törökök magtárnak használták, így szakrális jellege nem volt. Más történészek feltételezik, hogy a plébániatemplom azonos a török forrásokban említett Szulejmán Kán dzsámijával, ezt a véleményt régészeti eredmények nem igazolják.
A plébániatemplomot az évszázadok során többször javították, a felújítások alkalmával vakolatjavításokat is végeztek.
A munkálatok során a faliképeket több rétegben átmeszelték és így eltakarták azokat.
Az 1985-ben felfedezett freskókon 1988-ban kezdődtek a restaurálási munkálatok, amelyek 1995-ben fejeződtek be, láthatóvá téve Magyarország talán legjelentősebb ma ismert gótikus falképeit.
Nyitva tartás
A templom előzetes telefonos egyeztetés után látogatható.
Tel.: +36 72/579-352
Die Kirche ist nach telefonischen Voranmeldung zu besichtigen.
Tel.: +36 72/579-352
The church is visitable after registry in advance.
Tel.: +36 72/579-352
Képek
