Siklósi Vár

Siklósi Vár nyitva tartás

2016. január 1. - 2016. április 30.

hétfő: zárva, kedd - vasárnap: 09:30 - 17:00

jegykiadás: 16:30

2016. május 1. - 2016. május 31.

hétfő - vasárnap: 09:30 - 18:00

jegykiadás: 17:30

2016. június 1. - 2016. augusztus 31.

hétfő - vasárnap: 09:30 - 19:00

jegykiadás: 18:30

Belépőárak a következők:

Felnőtt belépő:	1500 Ft / fő
Családi belépő:	Családi belépő: 750 Ft / fő (Gyermekek 0-18 éves korig)
Nyugdíjas belépő:	750 Ft / fő
Diák belépő:	750 Ft / fő (Érvényes diákigazolvány felmutatásával)
Érvényes pedagógus igazolvány:	750 Ft / fő
Kombinált jegy:	3200 Ft
Siklós kártyával rendelkező lakosok:	750 Ft / fő
Sajtó:	Előre bejelentkezve ingyenes

Tárlatvezetés:

magyar nyelven:	5000 Ft/csoport
angol vagy német nyelven:	6000 Ft/csoport

Csoportok, vagy személyek tárlatvezetési igényét (magyar-angol-német) Előre e-mailben vagy telefonon kérjük egyeztesse a Várszínház titkárságával.

Támogatói jegy:

Fogyatékkal élő + 1 kísérője 200 Ft / fő

Ingyenes belépést biztosítanak az alábbiak részére:

Érvényes Tájak – Korok – Múzeumok igazolvánnyal
A miniszter által kiadott érvényes szakmai belépővel rendelkezők.

Fotó és reprezentációs jegy:

Esküvői fotózás, reklámfilm, riport helyszín stb. max. 5fő veheti igénybe a vár teljes területét, ki-be lépésekkel, egész napra 5000 Ft / 5 fő

Általános tudnivalók:

20 fő feletti diákcsoportoknak a kedvezményünk, hogy 2 fő kísérő pedagógus ingyen mehet be. 20 fő alatt 1 padagógus ingyen mehet. A diákoknak 750 Ft/fő, a pedagógusoknak 750 Ft/fő érvényes pedagógus igazolvánnyal, a nyugdíjasoknak 750 Ft/fő érvényes nyugdíjas igazolvánnyal, a felnőtteknek pedig 1500 Ft/fő a belépő ára. Amennyiben tárlatvezetést is igényelnek, kérjük, hogy küldjenek erről egy írásos megrendelőt a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címre.

A magyar nyelvő tárlatvezetés ára 5000 Ft/csoport.
Bejelentkezés: 72/579-090

Mosdóhasználati díj: 100 Ft/fő

Siklósi lakosok a Siklós Kártya felmutatásával 50% kedvezményt kapnak a várbelépő árából.
Az idegenvezetési igényét kérjük, hogy a 72/579-427-es telefonszámon előzetesen jelezze!

A siklósi vár elérhetősége: 72/579-427, Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

A siklósi vár GPS koordinátája: ÉSZ: 45° 51 8, KH: 18° 17 45

A Siklósi Vár története

A siklósi vár hazánknak fontos történelmi nevezetessége. Erődjének első falait még a 13. században, 1251. körül rakták le. Az első írásos emlék 1297-ből való és a pécsi káptalanság irattárában megtalálható. Ekkor már várnagya (castellánusa) volt OMODEUS de TOPORD személyében aki SOKLYOSY PÉTER várnagya.

A SOKLYOSY-család:
900-1387-ig volt Siklós és a siklósi vár birtokosa. A család a honfoglaló KÁN nemzetség egyik törzséből származott. Évszázadokon át kiváló férfiakat adott a hazának. Zsigmond magyar király (1378-1389) vetett véget hatalmuknak. Kegyvesztett lett. Minden rangjuktól és birtokaiktól megfosztotta őket.

A KAKAS és a PÁSZTÓI-család:

A kegyvesztett siklósi várúr birtokait a KAKAS LÁSZLÓ és JÁNOS mesterek, valamint a PÁSZTÓI LÁSZLÓ és JÁNOS kapták meg. A két család birtoklása csak húsvéti királyság volt. A hatalmas birtok még 1395 előtt a Garák kezébe került.

A GARÁK kora (1394-1482).

A család első kiválósága GARA MIKLÓS, Nagy Lajos király (1342-1382) uralkodása alatt tőnt fel. A család fontos szerepet töltött be történelmünkben. Miklós macsói bán, majd horvát bán volt. 1375-től 10 éven át az ország nádor. Siklós ekkor a nádor városa (civitas palatinalis).
A korszak legtehetségesebb államférfia fia MIKLÓS volt. Zsigmond híve, közeli rokona. Amikor a magyar főurak fellázadtak a király ellen, azt a siklósi várba menekítette. 1401 januárjától-októberig tisztes őrizetben itt volt a király. kedvenc szobája ma is látható. Miklós három évtizeden át az ország nádora volt.

Fia LÁSZLÓ apja örökébe lépve 1447-ben nádor lett. Az ő idejében ostromolta meg sikertelenül Siklós várát HUNYADI JÁNOS (jobbra). László idejében javában dúlt az országban a feudális anarchia, melynek részese volt. Hunyadi László kivégzése is ekkor történt. Az utolsó Gara JÓB volt. A siklósi várkápolna egyik freskója őrzi emlékét. 1482-ben halt meg. A család idejében Siklós és a siklósi vár központi helyet foglalt el az országban. Országos és európai elhatározások színhelye volt.

CORVIN JÁNOS (1482-1504).

Gara Jób utód nélkül halt meg, így a birtok visszaszállt a királyra. Mátyás király fiának, JÁNOS hercegnek adományozta a várat és a birtokokat. 1504-ben halt meg. Siklóson soha nem járt. Fia Kristóf is meghalt 1505-ben. A vár ismét a koronára szállt.

INTERVALLUM.

A várnak 1504-1515 között nem volt ura. Jagelló II. ULÁSZLÓ királytól néhány évre UJLAKY LőRINC kapta meg a várat. 1508-ban már STILJANOVICS ISTVÁN szerb herceget és népét látjuk itt. 7 évig Siklósról kormányozta a szerbeket. A török elől menekülő szerbeket a király fogadta be azzal, hogy védjék a déli határt. A szerb despotát a város melletti dombon, az ún. Göntéren temették el, majd szentté avatva a horvát Sisatovac-i kolostorban helyezték végső nyugalomra.

A PERÉNYIEK-kora (1515-1543).

Perényi IMRE kiváló államférfi II. Ulászló alatt tőnt fel. Hatalmas főúr, nádorispán. Siklós ismét a nádor városa. A királytól kapták ajándékul a várat és a birtokokat, sőt Perényi Imre nádor, birodalmi hercegi rangot is kapott. Első felesége Báthori Magdolna halála után az elhunyt valpovói, Geréb Péter várúr özvegye, Kanizsay Dorottya lett a felesége. Hatalmas vagyon birtokosa lett. Az ország déli részének védelmét rá bízták.
Halála után a legendás Kanizsay Dorottya irányította az uradalmat, és a két mostohagyermek nevelését. Ferenc, aki Nagyvárad püspöke volt és Péter ott voltak a mohácsi csatában. Ferenc ott lelte halálát. Kanizsay Dorottya, aki jobbágyaival eltemette a mohácsi csata áldozatait, megtalálta Ferenc holttestét.

A vár úrnőjének halála után Perényi PÉTER örökölte a nagy vagyont. Magas méltóságokat töltött be. Koronaőr volt. Ebben az időben Siklóson voltak a koronázási jelvények. Volt idő, amikor magyar királynak akarták megválasztani. Korának valamennyi ellentmondását magán viselte. Igazi reneszánsz ember volt. 1542-ben Ferdinánd király "árulás" címét börtönbe záratta. 5 évig volt rab. A főurak nyomására szabadon engedték, de nem sokáig élt, 1548-ban meghalt. Sárospatakon temették el. Két gyermeke volt. FERENC, akit szabadulásáért-amikor elfogták-, zálogba adott és többé soha nem látott, és GÁBOR, aki tüneményes pályát futott be. Nagyon fiatalon, 35 éves korában meghalt. A családnak nagyon sokat köszönhetett Siklós és vára. Munkájuk nyomon követhető, építkezéseik ma is láthatóak.

A TÖRÖKVILÁG (1543-1686).

A török 1543-ban több napig tartó ostrom után foglalta el a várat. Vas Mihály a vár kapitánya sokáig ellenállt a túlerőnek. Csak akkor adta fel, amikor a török szabad elvonulást ígért a vár népének. A török nem állta a szavát. Galád módon orvul lekaszabolta a békésen elvonuló magyarokat. 143 évig tartó török uralom kezdődött ekkor.
E korszaknak számtalan emléke megmaradt (fürdő, csatornázás, dűlőnevek, temetői sírok, stb.) A legszebb a néhány évvel ezelőtt helyreállított dzsámi, mely Európa Nostra díjat is kapott. A szövetséges csapatok I. Lipót király idejében, 1686-ban szabadították fel a várat. Ezután a vár 1686-1698-ig a császári kincstár tulajdona.

CAPRARA AENEÁS

Császári hadvezér, aki a felszabadító harcokban részt vett, jutalmul kapta meg a várat. Az olasz származású tábornok rövid ideig volt siklósi birtokos. 1701-ben meghalt. Örökösei 1728-ban eladták a birtokot Batthyány Ádám gróf özvegyének, STRATTMANN ELEONÓRA nagyasszonynak.

A BATTHYÁNY-család (1728-1849).

Az özvegy 96.200 forintért vette meg a hatalmas birtokot. Két gyermeke volt, Lajos és Károly grófok.
BATTHYÁNY LAJOS gróf volt Magyarország utolsó nemzeti nádora.Batthyány Károly hercegi rangot kapott, amely utódai kihalása miatt Gróf Batthyány Lajos nádor /1696-1765/ legidősebb fiára és az ő elsőszülött férfi leszármazóira szállt. A várat és az uradalmat a nádor fiatalabb fiától Tivadartól származó grófi ág birtokolta. Legjelentősebb tagja a reformkori főúri liberális ellenzék kiemelkedő politikusa gróf Batthyány Kázmér /1807-1854/ volt, aki élen járt a jobbágyság felszabadítását jelentő örökváltság-szerződések megkötésében. Siklósi uradalma jobbágyaival 1847-ben kötött örökváltság szerződést.Az 1848-49-es polgári forradalomban és szabadságharcban szintén kiemelkedő szerepet játszott a második független magyar kormány külügyminisztereként. A szabadságharc bukását követően Törökországba, majd Párizsba menekült, ott is halt meg és lett eltemetve. Utóbb hamvait hazahozták és a siklósi vár kápolnájában helyezték örök nyugalomra. Távollétében halálra és birtokelkobzásra ítélték. A siklósi birtokokat csak fívére tudta visszaszerezni az 1860-as években..Kancellársága alatt történt Mária Terézia koronázása a pozsonyi országgyőlésen, ahol elhangzott a "vitam et sangvinem" (életünket és vérünket) felkiáltás.

Benyovszky családról: A siklósi vár utolsó birtokosa a Benyovszky család volt. A várat és a hozzá tartozó birtokokat Benyovszky Lajos pozsonyi ügyvéd vásárolta meg a Batthyányi családtól 1873-ban. Tőle, idősebb fia Móric örökölte a várat és az uradalmat. Gróf Benyovszky Móric/1872-1936/ és öccse Rudolf/1874-1955/ anyjuk Ocskay Erzsébet révén ükunokái voltak a Benyovszky család legismertebb tagjának gróf Benyovszky Móric/1741-1786/ világutazónak, madagaszkári királynak. Grófi rangot örökbefogadás révén nyertek a fivérek 1902-ben uralkodói jóváhagyással. (Gróf Benyovszky Mórictól származik a család ifjabb grófi ága). A gróf jelentős közéleti személyiség volt, Siklós város és Baranya megye közéletében egyaránt meghatározó szerepet töltött be. Kétszer került a parlamentbe a siklósi választókerület képviselőjeként, és háromszor töltötte be Baranya Vármegye főispáni tisztét. A Siklóson töltött évek alatt berendezte a vár addig üresen álló termeit. Felesége Batthyány Lujza grófnő, férje halála után eladta a várat a Honvéd Kincstárnak. 4.A Kincstár tiszti üdülővé kezdte átalakítani a várat, de a második világháború kitörése meghiusította az elképzelés megvalósítását. Az 1950-es évek közepéig üresen, megrongálva, kifosztva állt az épület. Felújítása 1956-ban kezdődött, múzeumot, szállodát, éttermet létesítettek benne.

Kiállítások

Déli szárny

Várbörtön
Jobbágyok és nemesek számára volt fenntartva.
A pinceszinten látható jobbágybörtön sötét, dohos helyiségekből áll. Ezzel szemben a nemesek börtöne, amely fél szinttel feljebb helyezkedik el, minimális komforttal rendelkezett (egykor főthető volt).

Kínzókamra és Tenkes kapitánya panoptikum
A kínzástörténeti kiállítás az első megnyílt kiállítások egyike volt 1956-ban. A helyiség eredetileg kovácsmőhely volt, ahol a rabokra a béklyót felhelyezték. A kínzókamrából nyílnak az egykori nemesi börtöncellák.

A Tenkes kapitánya címő világhírő televíziós sorozat fontosabb szereplőit bemutató viaszbábok láthatóak itt, két teremben elhelyezve, illetve Örsi Ferencről, a filmsorozat és regény írójáról olvashat a látogató. Magát a filmsorozatot, amely hazánk első filmsorozata volt, 1963-ban forgatták a siklósi várban és a környező vidéken. A nagy siker nyomán 1967-ben regény is készült belőle.

Bormúzeum
Itt a szőlőmővelés és borkészítés írásos dokumentumai és tárgyi emlékei tekinthetőek meg. Az írásos anyagok nagy része Dr. Jantsits Sándor földbirtokos, borász irathagyatékából származik. A leírások bemutatják a Villány-Siklós borvidék jellemző szőlőfajtáit és a borkészítés történetét a római kortól kezdődően.

A Villány-Siklós borvidék területén több száz éves hagyománya van a szőlő- és bortermelésnek. E vidék nagyszerő borainak világhíre indokolta a várban egy vinotéka megnyitását, amely már 2002 áprilisa óta megtekinthető a siklósi vár pinceszintjén.

Földszint

Reneszánsz bútorkiállítás
XVI-XVII. századi bútorok és szőnyegek láthatók itt, illetve Bogdány Jakab Madarak címő festménye. Ez a kiállítás a pécsi Janus Pannonius Múzeum állandó kiállítása.
I. emelet

Középkori fegyver- és hadtörténeti kiállítás
Ez a kiállítás 4 termet foglal magában, amelyekben Luxemburgi Zsigmond, Garai Miklós és Kanizsai Dorottya viaszmásán látható a középkorra jellemző ruházat, illetve középkori fegyverek és ruházatok hiteles másolatai tekinthetők meg. Itt látható az ún. Zsigmond-szoba, amelynek ma része a gótikus zárterkély és a szalagfonatos Perényi-címeres kandalló.

Istókovits Kálmán és Simon Béla festménykiállítása

II. emelet

Vártörténeti kiállítás
Ez a kiállítás 2 termet foglal magában. Az elsőben a vártulajdonos családokat ismerheti meg a látogató kronológiai sorrendben elhelyezett címereik és leírások segítségével. Itt látható vitrinekben a vár és a várhoz közeli Europa Nostra-díjas mőemlék, a Malkocs bej-dzsámi makettje. A belső teremben fotók mutatják be a vár XX. századi történetét.

"Légoltalomtól a Katasztrófavédelemig"
A Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a Természeti Katasztrófák Csökkentésének Világnapja alkalmából „a Légoltalomtól a Katasztrófavédelemig” elnevezéső állandó kiállítást állított össze a siklósi vár II. emeleti kiállító termében.

Keleti szárny, I. emelet

"Siklósi Szalon"
2012. május 12 - szeptember 3-ig.