Honlapunkon cookie-kat használunk, hogy a látogatottságot mérni tudjuk.

Általános információk

A siklósi református egyház a helyi hagyomány szerint egyidős a magyarországi reformációval.
Az igen hiányos dokumentumok szerint Siklós első református lelkipásztora Siklósi (vagy Szilvási) Mihály volt, aki egyes vélekedések szerint a város szülötteként költözött Újhelyre - a mai Sátoraljaújhelyre -, amely Siklóshoz hasonlóan Perényi-birtok volt akkoriban. Ott 1522-ben már református szellemben hirdette az igét, és ezután munkálkodott Siklóson.
 
Siklós 1543-tól török kézen volt. A város társadalmi összetételéről is tudósító török adóösszeírások nyomán tudjuk, hogy a 16. század második felében nem történt lényeges változás a keresztyény lakosság számában: ekkortájt mintegy félszáz család élt itt a mohamedánokon kívül. Az azonban tudható, hogy a protestantizmus a szultáni porta uralma idején is élt a Dráva mentén.

A helybéli reformátusokról a következő konkrétum 1672-ből származik, amikor Zabolai volt a város evangélikus prédikátora. 1678-tól 1684-ig nincs ismeretünk a lelkipásztor személyéről, de a fönnmaradt adatok szerint a siklósi gyülekezet Nagytótfaluba járt istentiszteletre, mert Siklóson nem volt református templom. A következő tizenkilenc évben, a felerősödőben lévő ellenreformáció idején, Ispánki János (István) prédikált a siklósi reformátusoknak. Ez idő tájt, 1687-ben zajlott le a török kiűzésében döntő szerepet játszó nagyharsányi csata, amelyben a Badeni Lajos vezette magyar és bajor seregek, ha úgy tetszik, visszavágtak Mohácsért. És ebben az időszakban, 1691-ben jelent meg I. Lipót királyi dekrétuma, amelyben erősen korlátozta a protestánsok nyilvános vallásgyakorlatát.

1703-tól Decsi Péter, 1719-től Héczei (vagy Herceg) Sámuel lett a lelkész, majd őt követve Szilágyi Mihály (1724-1727), Galambos István (1727-1728) lelkipásztorkodott a városban. Héczei Sámuelt Radanay Mátyás pécsi püspök katonái a katolikus ünnepek megtartására vonatkozó szabály megszegése miatt 1723-ban börtönbe vetették, ám a város polgárainak föllépésére kiengedték. Az ellenreformáció miatti vallási össze-tűzésekre általában is jellemző volt a környékben, hogy a falvak lakói megvédték lelkészeiket a zaklatástól, és a bezárt vagy lerombolt templomokat újfent megnyitották, újjáépítették. A vármegye ugyan 1725-ben a magánházaknál lehetővé tette a kálvinisták számára a vallásgyakorlást, a pécsi püspökség erőszakos fellépését azonban ez nem gátolta meg a továbbiakban sem.

Kossa Dániel gyűdi lelkipásztor 1817-es feljegyzései szerint a mai Máriagyűdön, a későbbi kegytemplom helyén korábban református fatemplom állt, amelyet 1680-ban, Naszvadi András prédikátorságának idején vettek el a kálvinistáktól.

1700 után épült fel a protestánsok siklósi temploma, vagy ahogy egy 1722-es káptalani je-lentés írja, a gyülekezetnek van egy "...újabb építésű, vesszőből és sárból tapasztott református temploma." A megfogalmazásból akár arra is következtethetünk, hogy korábban állt már a városban református kőtemplom, amit a törökkor után lerombolhattak. A fából készült imaházat 1744-ben, Dámány András lelkész idejében bővíteni szerették volna, azonban a vár-megye az engedély megadása helyett a földdel tetette egyenlővé az épületet.

Mária Terézia 1749-ben, számos kérvény benyújtása után engedélyezte a következő fatemplom felépítését. Az előző prédikátor halála után, 1758-tól 1796-ig Karancsi János lett a lelkész. 1763-ban megvásárolta az első, a következő évben munkába állított harangot, ami 1882-ben meghasadt, de újraöntve összesen 119 évig szolgálta a reformátusokat. 1766-ban már ismét a templom javításáért fogalmaztak kérvényeket a protestáns tanok követői, amelyek révén 1772-ben felújíthatták, majd 1774-75-ben bővíthették az imaházat. A prédikátor 1739-ben épített házát 1785-ben újították föl először.

Egy 1782-es összeírás szerint 2767-en éltek Siklós mezővárosban, akik közül 900 fő kálvinista volt.

Az 1770-es évek második felében, Máriagyűdön fatemplomot építettek a mai református templom helyén, amit 1770-75 között lezárattak. 1807-ben építették helyette a kőtemplomot az eklézsia költségén.

Új templom Siklóson

1791. augusztus 25-én tehették le végre a siklósi református kőtemplom alapkövét. Karancsi János idős kora miatt 1794-től Behidai Sámuel és Gángol István káplánok segítettek a lelkészi feladatok teljesítésében. A nyugalomba vonuló prédikátor lemondása után, 1796-ban Túros Péter vette át a lelkipásztori teendőket. A munka a hatóságok hátráltatása ellenére haladt, részben mert az akkori birtokos, a református gróf Batthyány Antal támogatta a törekvéseket. Az 1806-ban elkészült templomban a grófnak külön padja volt.

A siklósi lelkészek ebben az időszakban viszonylag gyorsan követték egymást: az 1809-ben elhunyt Túros Péter helyére Hagymási Péter érkezett, akit egy év múlva Varga József váltott föl. 1811-ben érkezett Siklósra Kossa László prédikátor.

Gyűdön Kossa Dániel volt ekkor a lelkész. Így írt magáról: "Kóssa Dániel, tanúlt Kecskeméten s Debreczenben. Praedikátorrá lett Kémesen, ahol 7 esztendeig, annak utána Büdösfán 3 esztendeig szolgált, itt pedig tizedik esztendejét tölti. Ért diákul s németül keveset. Feleséges, öt gyermeke vagyon." A gyűdi református "oskolába" 21 lány és 22 fiú járt 1817-ben. Rektoruk, vagyis igazgatójuk, s egyben tanáruk a Debrecenben tanult Bátori József volt. "...csak a legszükségesebb dolgok tanittatnak, u.m.: az olvasás, vallás, vallás históriája, éneklés, számvetés, irás és a könyörgések...." jegyezte fel Kossa Dániel.

A siklósi templom fölszerelése lassanként fejlődött a 19. század elején. 1813-ban orgonát építettek, amit később, csak 1875-ben renováltak. 1826-ban három harangot öntöttek a gyülekezetnek. 1866-ban az addigi fazsindelyeket lecserélték cserépre. 1877-ben, közadakozásból belső ajtókat készítettek, és siklósi márványból faragott szószéket, úrasztalát állítottak. Az ősi, évszázados parókia helyett 1839-ben emelték a mai lelkészlak elődjét.

1886. április 30-án frissen meszelt templommal fogadta a canonica visitatiora - egyházi vizsgálatra - érkező Szász Károly dunamelléki püspököt a siklósi református gyülekezet. A korszak protestáns híveinek számáról a lakosságszám adatai tudósítanak: 1841 és 1910 között Siklós lakossága 3207-ről 5782-re növekedett, eközben a reformátusok száma 1058-ról 1154-re emelkedett. Ekkortájt, 1846-47-ben káplánok végzik a szolgálatot, majd 1848-tól Bogárdi Mészöly Sándor, 1876-tól Zeke Lajos a prédikátor.

A siklósi református iskolák története összefonódik a gyülekezet történetével, legalábbis abból a szempontból, hogy a lelkészek a korai időszakban a gyermekek "lelki tanítójának" szerepét is betöltötték. 1850-ben aztán már 115 kisgyermek tanult a parókiához épített iskolában. 1860-ban döntött a presbitérium egy korszerűbb tanterem kialakításáról, amit 1877-ben egy tanítói lakással is megtoldottak. Egy későbbi korszakból, 1902-ből maradt fenn Szúcs Dániel tanító neve, de egy szomorú esemény kapcsán: a jó nevű iskolamester ekkor halálozott el. Utódja, Toók Gyula kántortanító 1903-ban huszonnégy pályázó közül nyerte el a megbízást.

Világháborúk, társadalmi változások között


1913 márciusában elhunyt Zeke Lajos, helyére Gilicze Antalt hívták meg. 1914 - elkezdődött az első világháború, ami miatt elment a két tanító. 1916-ban mégis fejlődést hozott: a Felső-baranyai Református Egyházmegye augusztus 29-i döntésével polgári leányiskolát alapított Siklóson. Az iskola októbertől működött. 1917-ben, az élni akarás jegyében, ágyúdörgés közben tartották meg a reformáció négyszázadik évfordulóját. Újabb püspöki vizitációk zajlottak: 1917 őszén Petri Elek, 1921 augusztusában dr. Ravasz László látogatott Siklósra.

Az 1923-ban elköltöző lelkész helyett eleinte Máté Ákos szolgált, majd 1924-ben Ruzsás Lajost választották meg lelkipásztornak, aki 1950-ig töltötte be hivatását. A húszas évek Siklósra polgárosodást, a református gyülekezet, a templom életében ismét föllendülést hoztak. 1923-ban pótolták a háború alatt elvitt két harangot, 1925-ben bevezették a villanyt. 1927-ben renoválták a templomot, 1928-ban nőegylet alakult.

1931-ben, a református elemi népiskolában két tanterem volt, és ezekben két tanító oktatta a 82 diákot. A Máriagyűdi református elemi népiskolába négyen jártak. A református polgári leányiskolát 1929-ben, az időközben létesített internátussal együtt, Pécsre költöztették. 1941-ben, a második világháború elején Siklós lakosságának 19%-a, 1151 fő volt református, míg Máriagyűd 841 főnyi lakosságából 32%, vagyis 273 polgár volt protestáns.

Az 1944 novemberétől szünetelő oktatás a református iskolában is 1945 tavaszán indult újra Várady László igazgató tanító irányításával, Decsi Sándor helyettes tanító közreműködésével. Ekkor 109 diák járt az iskolába. Siklós nagyközség képviselő-testülete ekkor valamennyi egy-házi iskola költségvetéséhez, így a református iskoláéhoz is hozzájárult. Az intézményeket 1948 nyarán államosították és egy egységes siklósi általános iskolába olvasztották be.

A lelkipásztori tisztet 1951-től Erdős István töltötte be 1988-ig. Szabó Mihályné egy évi helyettesítése után már Boruss Mária prédikált a siklósi és a Máriagyűdi templomban. 1994-től 2002-ig Szappanos Zoltán volt a siklósi lelkipásztor, akinek utódja Tönkő Levente lett.

Felelősségteljes örökösök

Hosszú idő után, 1991. augusztus 15-én nyílt meg Siklós új református oktatási intézménye: a Sztárai Mihály Református Általános Iskola. A városból és a környék településeiről ide járó diákok száma a kezdeti 38-ról 2006-ra a négy-szeresére gyarapodott. A kilenc tantermes iskolában a 2005-2006-os tanévben 14 főállású és 3 óraadó tanár oktat evangéliumi szellemben Ambachné Perics Irén igazgató és Zádori Zsuzsanna igazgatóhelyettes irányításával.

Az 1997-1998-as tanévtől kezdve megnyílt a református óvoda is, amely az iskolával közösen, egy szervezeti egységben munkálkodik a gyermekek keresztyén lelki nevelésén. Itt négy óvodapedagógus foglalkozik a kétcsoportnyi kisgyermekkel. A 176 fiatalt nevelő két intézményt a Siklós-Máriagyűd Református Társegyházközség működteti.

Ma a tizenegyezer lakosú Siklóson 1153 tagot tart számon a református egyház. A választók névjegyzékében 612 egyháztag szerepel. Tönkő Levente lelkipásztor szolgálatát Keresztes István főgondnok, Erdősi Zsolt és Mátyás Róbert siklósi, illetve Szabó Irén Máriagyűdi gondnok segíti. Presbiterek: Bagó János, Botos Elek, Erdősi Lászlóné, Erdősi Zoltán, Erdősi Zsolt, Hamarics Tibor, Kásádi Jenő, Keresztes István, Kráncsevics Zorán, Mátyás Csaba, Mátyás Róbert, Nádasi Tibor, Simon Csaba, Simon Péter, Temesi Jánosné, Tésenyi Róbert (Siklós); Rojcsik Jánosné, Szabó Irén, Szentpétery Sándor, Szomor Csilla, Szomor Jánosné, Túrós Sándor dr. (Máriagyűd). Pótpresbiterek: Bodnár György, Fejér Lászlóné, Iványi István, Kráncsevicsné Svéd Ágnes (Siklós); Sebők Sándorné, Wolf Józsefné özv. (Máriagyűd). Az igazgatótanács elnöke Botos Elek, a temetőgondnok Keresztes István. Kántorként Domokosné Gyulai Zsuzsanna, Krebsz Aletta és Berta Zoltán tevékenykedik, az egyházfi feladatát Erdősi Zsolt látja el. A társegyházközség munkatársai: Kajus Józsefné könyvelő, Spiegel Árpádné pénztáros.

A harmadik évezred elején a Siklós-Máriagyűd Református Társegyházközség jelentős szellemi és épített örökséget gondoz. Ez a jövő feladatait is megszabja az egyháztagoknak, akikre az a felelősség hárul, hogy méltón folytassák eleik verítékes, ám szép eredményeket felvonultató munkáját.
Forrás: A Siklósi Református Egyházközség "Szeret az Úr, azért nincs még végünk..." c. kiadványa

 

Képek

 

Küldje be programját és plakátját, hogy megjelenhessen programajánlónkban!

info kukac siklos pont net ;)

Visit in Ladbrokes bingo information.